Fidél atya Boldog Avianói Márk szolgálatában

 Máriabesnyő Sándor Bertalan Brúnó: Virul az igaz, mint a pálma…. Mi is az ember élete? Egy árnyék. De miféle árnyék? Megingathatatlan, mint egy épületé? Vagy olyan, mint egy örökzöld fáé? Nem, az ember élete egy szárnyaló madáréhoz hasonlatos; még észre sem vesszük, s már tovatűnt. (Talmud) Virul az igaz, mint a pálma… 1988. november 7-én, titokban léptem be a kapucinus rendbe. Akasztón az egyik novícius-társam (Virágh József János) volt ott akkor a plébános (1983 -1990). A hivatalban lévő provinciális, Huszár Dezső Vikríciusz végezte a beöltöztetést. Azt ezt követő (államilag szintén illegális) szerzetesi képzésükbe kapcsolódott be Pacsay János Fidél atya, akivel havi rendszerességgel találkoztunk. Mindannyiunkat lenyűgözött tárgyi tudásával és magával ragadó beszéd-módjával. Lelkesítő volt a rendi közösség iránti elkötelezettsége és hűsége. 1989. április 30-án leváltották az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) éléről Miklós Imrét és az Elnöki Tanács pedig jogutód nélkül megszüntette...

  Köszönetnyilvánítás   A gondviselés különös üzenete, hogy 2023 áprilisában, pont 20 évvel Avianói Márk Boldoggá avatása után került sor, Ferenc pápa magyarországi apostoli útjára. 2003. április 27.-én avatták Boldoggá Avianói Márkot, pontosan 20 év telt el a boldoggá avatástól, amikor Ferenc pápa 2023. április 28.-án ellátogatott hazánkba. 20 évvel ezelőtt Fidél atya nagyon örült, hogy elérte a célját, megérte a boldoggá avatást, erről nyilatkozott az Új Embernek, az írás az alábbi fejezetben olvasható. Ferenc pápa történelmi beszédeket mondott, az állami vezetők előtt a Sándor palotában, az egyháziaknak a Bazilikában, a szegényeknek, a menekülteknek az Árpád-házi Szent Erzsébet templomban, több mint 10 ezer fiatalnak a Papp László Sportarénában és végül a Pázmány Péter egyetemi oktatóknak, kutatóknak. A beszédek mindenhol “nekünk Krisztus a jövőnk” szellemében szóltak. A Szentatya lelkipásztori tapasztalatairól beszélt. Hiteles, szenvedélyes volt, megdöbbentően hasonlatos F...

  Bevezetés A társadalmak fejlődése, működése, akkor életképes, ha az építőkövei, s közöttük a nélkülözhetetlen kohézió, az összetartó erő, a természet és a társadalom csodája, az a kovász, amely a hivatásokra és azok centrumában az iskolateremtőkre épül. Sokféle hivatás létezik: az ápolók, a bírok, az ügyvédek, az oktatók, a papok, a szerzetesek stb. Közös jellemzőjük, hogy szakmájuk mellett etikai kódex betartására kötelezettek. Hétköznapi használatban, úgy ismerik meg őket, hogy munkájukban a saját érdekei helyett másokéit helyezik előtérbe, s ebben nincs munkaidejük. Közöttük vannak, akik közösséget, közösségeket építenek, iskolát teremtenek, és vannak, akik lelkipásztorok, akik hitbéli céljaik elérésében, emberhalászok, s összefogják a nyájaikat. Közös bennük, hogy tevékenységük fontos célja az egyénnek való foglalkozásra épülő közösség teremtése, - fejlesztése és - működtetése. Mindez jó esetben, a fejlett társadalmakban az iskolában megismerhető, sőt gyakorolható is. A nyuga...

Zalaapáti Bencések   Sorozatszerkesztői előszó   A PONTUS kiadó gondozásában az “ISKOLATEREMTŐK” könyvsorozatban megjelent kiadványokban a tanítványok, a munkatársak, a barátok és a tisztelők három kiváló emberre a műegyetem tanáraira, Ladó László, Kindler József és Simonyi Károly professzorokra emlékeztek. Közel 200-an. Ők hárman Wilhelm Röpke szavaival élve:   nobilitas naturalis-ok (természetes nemesek) voltak. Életútjuk, indíttatásuk és végzettségük különböző; a közös bennük az, hogy legfőbb feladatuknak a jövő generációinak nevelését tartották. Elveiket nehéz helyzetükben sem adták fel, és mindig hittek az ország felemelkedésében. Példát mutattak egész életükkel, amelyre jellemző volt a lemondásokkal teli, közösségért végzett munka, a vitathatatlan jellemesség, a rendszerszemléletű gondolkodás, a makulátlan magánélet és az igazságért való bátor és rendíthetetlen kiállás. (Röpke, Wilhelm: Emberséges társadalom – Emberséges gazdaság. Aula, 2003)   Ladó László (19...

  Pacsai Norbert: Miért kapucinus?   Földi életünk legnagyobb ajándékai között tartjuk számon azokat az estéket, amikor Bátyónkkal éjszakába nyúlóan sörözgettünk-fröccsözgettünk anekdotázva lilaakácos teraszunkon. Most tűnik fel, hogy Testvérünket milyen gyakran faggattuk arról: miért lett éppen Kapucinus? Az érdemi válasz közismert, annak részletes kifejtése meg is haladja szellemi lehetőségeimet. Az viszont egy érdekes történet, hogy Jancsika (1933-ban?) hogyan szerezte meg első alapismereteit a Kapucinusokról.   Pacsay Nagyapánk nővére – Pacsay Mária – Isten rendelte sorsának köszönhető, hogy családunk – minket is magába foglaló ágának – története Nagyváradhoz kötődik. Őt Schlauch Lőrinc püspök vitte magával 1888-ban Sümegről Váradi élelmezésvezetőnek, első számú szakácsnőjének. A szép zalamihályfai lányra hamarosan szemet vetett az egyik vármegyei altiszt, a bihardiószegi Pribék János, és 1900-ban feleségül is vette. Pribék János egy kiváló ember volt, hamarosan az eg...

Reich L. Ciprián : A példád maradjon velünk!   Kapucinus testvérek!   2003 október 20-án szólította magához Fidél atyát az őt megteremtő Atyaisten, hogy abban az örökjutalomban  részesítse, akik életükben a Fiát, Jézus Krisztust el nem múlóan szerették és szolgálták. Pacsay Fidél kapucinus atya  ikonikus alakjára 19 évvel halála után is jószívvel gondolnak rá vissza Budapesten  a Vizivárosi katolikus hívek: ő volt a FIDÉL atya. Ferences kapucinus hivatásomat az isteni hívás után neki köszönhetem.1993 októberében egy római Nemzeti Zarándoklaton vettem részt viszonozva Szent II. János Pál pápa 1991-ben magyarországi látogatását. Akkor mint falusi plébános zarándok, arra a buszra kerültem, amelynek Fidél atya volt a lelki vezetője. Először találkoztam élő valódi kapucinus szerzetessel. Megnyerő volt határozottsága, de ugyanakkor szelidsége, átsugárzott rajta a bölcsesség és az alázat. Az akkor induló szerzetes rendek hosszú évek üldöztetési és a puhadiktatúra ...

"Csodálatos, amit értünk tett" (Pacsay János Fidél atya)   A “Méterekkel a harcolók fölé magasodott…” Szikora József cikke; Új Ember 2003.04.27,, LIX.évf. 16-17 (2855-2856)   Újabb boldog, akihez nekünk is sok közünk van, akiről ugyan nem mondhatjuk, hogy mi magyarok adtuk volna őt az egyháznak, mégis büszkék lehetünk rá. Büszkék, mert ő, mint a hit védelmezője, Európa megmentője a mi hitünket is védelmezte, a mi hazánk megmentéséért is fáradozott. "Csodálatos, amit értünk tett" - mondja róla Pacsay Fidél atya, budai kapucinus házfőnök, plébános. Fidél atyával Avianói Márkról beszélgettünk, aki Európának a töröktől való megszabadulásáért fáradozva tizenhárom alakalommal járta meg - kapucinus szerzeteshez illően gyalog - az Itália és Magyarország közötti utat. Marco d´Avianót halála után több mint háromszáz évvel, 2003. április 27-én, Rómában a boldogok sorába emeli a Szentatya.   Fidél atya: Avianói Márkot égi jelenségnek tartották   - Sokat tett a mi megmentésünkér...